Szakmai tevékenység archiv
Közösségi Agrármarketing Kódex
A 77. OMÉK során aláírt Kódex az elmélyült és összehangolt közös szakmai munka origója, az együtt megfogalmazott célok tartalommal való megtöltése. A konkrét, operatív együttműködések kialakítása a következő évek feladata. A partner szervezetekkel idáig két fő tevékenységi területet határoztunk meg: a hazai minőségjelölő védjegyrendszer át- és újragondolását, illetve az uniós agrármarketing-források hatékony, közös lehívását. A több mint két tucat szakmai partner együttműködése egy rugalmas, dinamikus szakmai műhelymunka keretében zajlik majd.
Nemzeti Agrármarketing Program (NAP)
A Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum a Nemzeti Agrármarketing Programot (NAP) az ÉFS stratégia irányelvei mentén állította össze. A Program az agrárium és az élelmiszeripar termékeinek és szolgáltatásainak népszerűsítése céljából végzett közösségi marketing kommunikációs és promóciós, szakmai tevékenységeket határozza meg a következő négyéves - 2017-2020 közötti - időszakra vonatkozóan.
A NAP az FM és az AMC több évtizedes szakmai tapasztalata és gyakorlata alapján, valamint a szakmai szervezetek és terméktanácsok agrármarketing programjait felhasználva fogalmazódik meg. A Program megalkotása során elengedhetetlen volt, hogy megjelenjenek az agrárium és élelmiszeripar szereplőit tömörítő szervezetek igényei. Ezért a Közösségi Agrármarketing Kódex aláíróin túl a lehető legszélesebb szakmai nyilvánossággal való aktív egyeztetésre törekedett a Program megalkotója, melynek keretében 2016. szeptember 6-ára szakmai konzultációt szervezett.
A NAP kettős legitimációs alapra épül. Az állami célkitűzések (ÉFS), és a konkrét feladatok szakmai egyeztetése jelentik a garanciát arra, hogy a Nemzeti Agrármarketing Program minden eddigi kezdeményezésnél jobban szolgálja azon stratégiai törekvést, hogy az állami szerepvállalással megvalósuló közösségi agrármarketing a piaci szereplők (a terméktanácsok és szakmai szervezetek), és a kormányzat által közösen kijelölt úton haladjon.
Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy fejlesztése
Számos kutatás és reprezentatív felmérés szerint a magyar fogyasztók több mint fele (mintegy 52%) előnyben részesíti a magyar termékek vásárlását a külföldi, import árukkal szemben. Ezek azonban – sajnálatos módon – csak a fogyasztók preferenciáit mutatják, ténylegesen mindössze 35 százalékuk vásárol magyar termékeket. Az okok hátterében az állhat, hogy a fogyasztók mindössze 23 százaléka bízik a védjegy megjelölésben, míg ugyanez a szám például Ausztriában 80 százalék. Emellett a védjegyek ismertségi szintje is igen alacsony, sőt, még a magasabb ismertségi szintű védjegyekkel megjelölt termékekért sem hajlandóak a magyar fogyasztók többet fizetni.
Magyarország nemzeti érdeke, hogy a hazai lakosságot a lehető legnagyobb mértékben itthon megtermelt, egészséges, biztonságos és megbízható élelmiszerrel lássa el. A közösségi agrármarketing emiatt elsősorban a jó minőségű, hazai termékek fogyasztásának ösztönzésére koncentrál a tevékenysége során. A legnagyobb segítséget ebben egy ismert, egységes, multiszektorális minősítőrendszer bevezetése jelentheti.
A közösségi agrármarketing tevékenység során arra kell törekednünk, hogy egy olyan közös, magyar élelmiszer-tanúsító védjegy jöjjön létre, amely ismert és keresett lehet a fogyasztók körében. Ilyen lehet a már bevezetett és viszonylagosan ismert Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy továbbfejlesztése, Európai Uniós igények szerinti átdolgozása és a termékkörök kibővítése.
Piackutatás a MAHOP keretében
A „Kommunikációs és promóciós kampány a halfogyasztás népszerűsítésére (Kapj rá!)” elnevezésű, MAHOP-5.3.2.-2016-2017-00001 azonosítószámú projekt keretében egy elemző tanulmány készült, amely magában foglalta a halászati és akvakultúra termékek ágazati helyzetértékelését, valamint a fogyasztói szokások és preferenciák feltárását.
Az elemző munka alapját az alábbi három terület jelentette:
- forgalomba hozatali feltételek javításának lehetőségei (esetleges lehetséges új piacok figyelembevételével),
- a minőség és a hozzáadott érték lehetőségei az akvakultúra termékek körében,
- akvakultúra termékek fogyasztása (különös tekintettel a halra), a kínálat és a fogyasztói igények összefüggésének vizsgálatával a közétkeztetés rendszerében.
Kutatási és vizsgálati területek voltak továbbá:
- halfogyasztás Magyarországon,
- a piacok átláthatóságának vizsgálata,
- a fogyasztói trendek hal és akvakultúra termékekhez kötődő viszonya,
- a trendek és ellentrendek vizsgálata,
- a fogyasztói és vásárlói csoportok.
Az ELEMZŐ TANULMÁNY innen letölthető.
