Sertéskampány

Egy kiváló minőségű sertéshús minden ízében különleges

Nincs farsangi időszak nagy lakoma nélkül és nincs nagy lakoma sertéshús nélkül. A nagyböjti időszak előtt mindenképp érdemes elkészíteni néhány ínycsiklandozó sertéshúsból készült ételt, nem csupán kiváló íze miatt, hanem az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt is. Mint minden egészséges ételnek, a vöröshúsnak, köztük a sertéshúsnak is fontos szerepe van a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásban. A sertéshúsból készült étel a családi és a társadalmi ünnepek, vendégváró asztalok egyik fő fogása, jó okkal. A sertéshús fogyasztása gasztronómiai élmény, tápanyag gazdagsága miatt táplálkozásunk szerves része, fontos ásványianyag, zsír-, fehérje- és vitaminforrásunk. Lássuk, mi mindenre jó a sertéshús!

A SERTÉS

Napi ajánlott bevitel

A sovány sertéshús (például a karaj) az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír és koleszterin tartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, baromfi, marha, borjú (nyers tömeg), 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott.

Aminosavak

Ezek a húsok kellő arányban tartalmaznak olyan esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Már napi 50 g hús elfogyasztása is fedezi egy ember teljes esszenciális aminosav-igényét, valamint fehérjeszükségletének 20%-át.

Vas

A vöröshúsok (ezen belül a sertéshús is) a benne található felbecsülhetetlen értékkel bíró, kiemelkedő vastartalomnak köszönhetően nyerik el vörös színüket. Minél vörösebb tehát a hús színe, annál magasabb annak vas tartalma. A vasnak a vörösvértestek felépítésében és a szervezet oxigénellátásában is kiemelkedő szerepe van, nélküle az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, kellő mennyiségű jelenléte ezért nélkülözhetetlen a szervezet életképessége szempontjából. Mivel a vasat szervezetünk nem képes előállítani, beviteléről táplálkozással kell gondoskodnunk. Különösen a hölgyeknek magas a vas igénye, gyermekáldás, terhesség, szoptatás idején ez a szükséglet ráadásul megduplázódik. A vashiányos vérszegénység az egyik leggyakoribb hölgyeket érintő hiánybetegség. Ha a vérszegénység tüneteit érzékeljük magunkon, romlik a koncentrációs készségünk, fázékonyak és fáradékonyak vagyunk, lehangoltnak, gyengének érezzük magunkat, sápadtak vagyunk és gyakorta megszédülünk, és hajlamosak vagyunk a fertőzésekre, vérszegénységre kell gyanakodnunk avas pótlásáról gondoskodni kell.

B-vitamin

A sertéshúsok jelentős mennyiségben tartalmazzák a B-vitamin csoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) is. A B-vitaminok biztosítják testünk sejtjeiben a normális zsír és fehérje anyagcserét és támogatják az idegrendszert például a stressz jobb kezelésében. A sertéshúsnak különösen kiemelkedő a sokak által agyserkentő vitaminnak nevezett vízoldékony B1-vitamin tartalma.

A sertéshús B12 vitaminja genetikai anyagunk, a DNS, az RNS, valamint a haemoglobin felépítéséhez kell; az egészséges vérképzés és a jól működő idegrendszer támasza. Ez a vitamin a természetben csak állati eredetű élelmiszerekben (pl. húsfélék, tej és tejtermékek, tojás) található meg, hiánya működési zavart okozhat az idegrendszerben. Mivel az idősödő szervezetekben csökken a B12 felszívódása, hiánya súlyosabb következményekkel járhat.

Nátrium, kálium, kálcium, cink

Megfelelő arányban található benne nátrium (85mg/100gr) és kálium (442mg/100gr), amelyek együttesen játszanak szerepet a szervezet vízegyensúlyának megtartásában és a szív normális ritmusának biztosításában.

A csontjainkat alkotó, azt védő kalcium (16,9 mg/ 100 Gr) és az immunrendszert erősítő cink (2,6 mg/100 Gr) tartalmának köszönhetően pedig e húsfélék fogyasztása a még fejlődésben lévő szervezet számára is igen hasznos.

A hazai sertésállomány fajta összetétele és a takarmányozás az alapja annak, hogy kiváló minőségű húsok kerülhessenek feldolgozásra. A gyártók kínálatukban szem előtt tartják az egészséges táplálkozás igényét és a különböző fogyasztói rétegek keresletének történő megfelelést.

Koleszterin okosan

Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint, amely normál esetben nem káros a szervezetünkre, kizárólag a magas koleszterinszinttel élőknek kell odafigyelnie a bevitt mennyiségre. Minél soványabb a hús, annál alacsonyabb annak koleszterintartalma, amit a hús sütéséhez használt zsiradékkal sokszorozunk meg. Ha a sertéshúst kevés zsiradékkal vagy a reformkonyha egyéb fortélyait felhasználva, pl. repce olajon, vagy párolva, esetleg sütőzacskóban sütve készítjük el még azok is büntetlenül élvezhetik annak kellemes ízvilágát, akiknek magasabb a koleszterinszintjük. Érdekességképpen: 10 dkg sovány sertéshús fele annyi koleszterint sem tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj.

Kiváló minőségű sertéshús

A sertésállomány fajta összetétele és a takarmányozás az alapja annak, hogy kiváló minőségű húsok kerülhessenek feldolgozásra. A gyártók kínálatukban szem előtt tartják az egészséges táplálkozás igényét és a különböző fogyasztói rétegek keresletének történő megfelelést. Fontos megjegyezni, hogy mostanság oly sokat hallott Afrikai Sertés Pestis fertőzésnek (ASP) nincs az emberi szervezetre ártalmas hatása!

FELHASZNÁLÁSA

A sertéshús kiváló választás hétköznapi és ünnepi ételekhez, ráadásul minden évszakban változatosan elkészíthető. A sertés egyes részei tradicionális és modern ételek remek alapanyagai lehetnek.

Néhány praktikus tanács a sertéshús fogyasztásával kapcsolatban

A hússal való foglalatoskodás előtt és után alaposan mossunk kezet.
A nyers hús mosására, szeletelésére, tárolására használt eszközöket, edényeket ne használjuk kész ételekhez.
A vásárlás után a húsokat a hűtőben, elkülönítve, 0-5 ^oC -on tároljuk, vagy dolgozzuk fel minél előbb.
Figyeljünk a csomagolt húsok, húskészítmények jelölésére (ne legyen áthúzva, átragasztva). magyar nyelven is szerepelnie kell az információknak.
Sérült előre csomagolt terméket ne vegyünk meg!
Ha a húsok szaga, állaga nem megfelelő, vagy a színe eltér az átlagostól, inkább ne vásároljuk meg.
Darált húst csak megbízható helyről vegyünk, vagy magunk daráljuk le otthon, és egy napon belül dolgozzuk fel.
Lejárt szavatosságú, akciós hústermék ne kerüljön a kosarunkba!
A pácolt húst is hűtőszekrényben tároljuk!
A húsokat hőkezelés előtt alaposan tisztítsuk meg, vágjuk le az inakat és a felesleges zsíros részeket;
Hőkezelés során ügyeljünk arra, hogy a hús ne száradjon ki;
A húsokat alaposan hőkezeljük, egyben sült húsoknál a húsok belseje 75^oC felett legyen.
Köretként a szokásos rizs/sült krumpli helyett válasszunk nyers salátákat, párolt zöldségeket vagy gabonaféléket (pl. bulgur, köles, kuszkusz, árpagyöngy). A húsféléket mindig megbízható helyről (pl. hentesüzlet, piac) szerezzük be, csak hűtőpultban lévő terméket vegyünk, olyan helyről, ahol az eredetét igazolni tudják.
A megmaradt húsételt mielőbb tegyük hűtőbe, mert szobahőmérsékleten 2-3 óráig, hűtve 1-3 napig tárolható biztonságosan, a maradékot evés előtt, azonban mindig forrósítsuk fel!

Sertés húsrészek

Fejhús

A fejhúst elsősorban a téli, disznótoros időszakban fogyasztjuk, hiszen az egyik jellemző alapanyaga a kocsonyának és a disznósajtnak. Számos vidéki háztartásban ugyanakkor dívik még, hogy a fejhúst megfüstölik és kenyérrel, savanyúsággal uzsonnára vagy tízóraira falatozzák.

Oldalas

Az oldalas is a „nehezebb” húsfélék közé sorolható, így ezt is a hidegebb hónapokban fogyasztják leginkább. Ugyanakkor rendkívül változatosan elkészíthető: fogyaszthatjuk egyben sütve, főzelékek feltétjeként, vagy zöldségekkel párolva is. A fokhagymás oldalas a téli időszak egyik legnépszerűbb étele.

Csülök

A csülök is a tartalmas sertésételek közé tartozik. A sertés mellső lábait hívjuk első csülöknek, míg a hátsó lábaknál a comb alatt helyezkedik el a hátsó csülök. A csülök népszerű fogás egyben sütve, ilyen például a magyar konyha egyik tradicionális étele, a csülök Pékné módra. Főzve, párolva is fogyasztható, leginkább savanyúsággal, de pörköltet is készítenek belőle. Füstölve is szívesen fogyasztják, gondoljunk a bablevesre.

Dagadó

A dagadó a sertés hasaalja, amelyet általában megtöltve sütnek meg. De ez a szaftos húsféleség a töltött káposztába is kiváló, sőt összedarálva fasírtnak is ízletes.

Hosszú- és rövidkaraj

A sertés egyik legsoványabb – és a szűzpecsenyével együtt –, egyik legértékesebb része. A rövid karaj a farok felőli, a hosszú a fej felőli része a sertésnek. Igen sokrétűen elkészíthető, hiszen süthetjük egyben, szeletben és ez az egyik legkedveltebb rántotthús alapanyag.

Tarja

A nyári grillezések legnépszerűbb kelléke a sertéstartja, amely kitűnő ízű, kissé szaftos húsféle. Előnye, hogy a benne található vékony zsírrétegnek köszönhetően nem szárad ki sütés közben, változatos módon pácolható, így igazán zamatos végeredményt kaphatunk. Tarjából készül tradicionális ételünk is, a cigánypecsenye.

Lapocka és comb

A lapocka a sertés első combja, ez szintén egy rendkívül változatos módon felhasználható húsféle. Lehet sütni, párolni, kiváló pörkölt alapanyag, de készíthető belőle fasírt és kolbászhúsnak is használják. A comb szintén a sertés egyik legsokoldalúbban felhasználható része, egyben sütve vagy apróhúsként is ízletes ételek alapanyaga. A sertéscomb egyik legértékesebb része az ún. dió, ebből készül például a legfinomabb brassói aprópecsenye, de egyben sütve is kiváló. A felsál pedig a frissensültek „királynője”, például mennyei rántotthús süthető belőle. Lapockából és combból készül a húsvéti ételek elmaradhatatlan „kelléke”, a kötözött sonka.

A sertéshús ezen kívül számos készétel alapanyaga, belőle készül a legtöbb szalámi, kolbászféle vagy virsli.

Borbás Marcsi receptjei: