Északi Kánaán - Néhány gondolat a svéd borpiacról

Minden hétvége borral telik

Az exportálni kívánó borászatok számára Svédország eddig is vonzó volt, az utóbbi időben azonban vonzereje tovább növekedett. A skandináv országok közül itt fogy a legtöbb bor: a 10,3 millió lakosú országban egyre népszerűbb a borfogyasztás. Mivel Svédországban nem terem meg a szőlő, a növekvő borfogyasztás növekvő importot is jelent. (A „svéd bor” azonban létező fogalom. Néhány éve kóstoltunk már svéd pezsgőt is, igaz nem szőlőből, hanem a nyírfa nedvéből készült, mostanában pedig az ország déli részén egyre többen késztenek iható bort a solaris nevű rezisztens szőlőfajtából.) Az OIV legfrissebb jelentése szerint Svédország a világ 12. legjelentősebb borimportőre, és míg a legtöbb országban visszaesett az importált mennyiség, a svédek 2019-ről 2020-ra növelték az import mértékét (2,1-ről 2,2 millió hektoliterre) és értékét is (690 millió euróról 726 millióra). Ennek az is oka, hogy növekedett a borozásos alkalmak száma. A Wine Intelligence felmérése szerint 2019 márciusáról 2021 márciusára 14%-kal nőtt a svédeknél a borral töltött napok száma. Mivel ők elsősorban hétvégén isznak bort, úgy tűnik, kezdik a hónap minden szombatját és vasárnapját borral ízesíteni, egy átlagos borkedvelő ugyanis a korábbi havi hat helyett már havi hét-nyolc alkalommal bont palackot.

Nyitott elmék

A svédek nemcsak társadalmi témákban nyitottak, hanem a borhoz való hozzáállásuk is világszinten nyitott és felfedező. Magnus Reuterdahl svéd archeológus és borblogger, a DinVinguide.se tulajdonosa szerint ez annak is köszönhető, hogy a művelt borértőket egyesületek, társulások fogják össze, amilyen a Munskänkarna, illetve az is fontos, hogy a borértők tudásszomját számos rendezvény elégíti ki országszerte. „A borkedvelők tudása gyakran kifejezetten magas szintű, és eredendően érdeklődőek, nyitottak a kevésbé ismert országok és régiók boraira” – mondja a blogger.

A fenntarthatóság országa

Svédországban a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont borválasztáskor. A svédek nagyobb eséllyel veszik le a biobort a polcról, mint az embléma nélkülit, de a csomagolás kapcsán is vonzóbb a kisebb ökológiai lábnyomot hagyó termék. A nehéz palack náluk nem a csúcsminőséget jelenti, hanem a Föld megkárosítását (a túlzott anyagfelhasználással, a szállításkor elhasznált több üzemanyaggal), míg az aludobozos bor nem ciki, hanem trendi, hiszen az alumínium 100%-ban újrahasznosítható. A környezetbarát csomagolású borokat a Systembolaget, a svéd monopólium is határozottan előnyben részesíti, Magnus Reuterdahl szerint azonban a fogyasztók átnevelése Svédországban sem megy gyorsan.

Az alkoholproblémák miatt szempont még az alacsony alkoholtartalom is, sőt egyre nagyobb teret hódít az alkoholmentes bor is. Az alkoholbevitel csökkentését szolgálja az olyan csomagolás is, amely kisebb mennyiség fogyasztását teszi lehetővé, ilyen a bag-in-box vagy az aludoboz.

Drágábbat, de nem kevesebbet

A koronavírus miatti bezártság a boldogabb országokban magasabb palackonkénti árakat eredményezett, sokan ugyanis úgy vélték, hogy úgysem tudják szórakozóhelyeken, utazásokon költeni a pénzüket, akkor miért ne vegyenek drága borokat otthonra? Ez Svédországban is jellemző, a borkedvelők rákaptak a 20–30 euró közötti borokra, és a fentiekben leírtak szerint a mennyiség terén sem fogták vissza magukat.

Magnus Reuterdahl szerint is tovább hódít az organikus és natúrborok divatja, főleg a nagyvárosi borbárokban, ugyanakkor vagy egy másik trend is, leginkább az elegáns éttermekben, amely szerint kezdenek visszatérni a nagy klasszikusokhoz. Népszerűek az olasz borok, és a korábbi kedvenc Veneto egyszerűbb, gyümölcsösebb borai után egyre nagyobb teret hódítanak Piemont komplexebb, izgalmasabb borai a nebbiolo és a barbera szőlőfajtákból.

Nem mumus a monopólium

Ahogy a többi skandináv országban, az alkoholkereskedelem itt is állami kézben van. Ami a finneknél az Alko, a norvégoknál a Vinmonopolet, az Svédországban a Systembolaget. Bár a rendszer sziklaszilárd és megkerülhetetlen, előnyei is vannak. Aki nyer egy tenderen, attól a Systembolaget általában egész évi készletet vesz. Nincsenek kiskapuk, a beszerzőket nem lehet „lekenyerezni”, ajándékot sem fogadhatnak el és ezt szigorúan be is tartják, erről első kézből származó információink vannak (egy szakmai útra a meghívó még a hotelszobát sem fizethette számukra, sőt egy ebédet sem).

Az üdvözítő út tehát az importőrökön keresztül vezet, akik az állami Systembolaget felé értékesítenek, ők viszont szigorú követelményeket állítanak fel, hiszen csak így tudnak a monopólium kívánalmainak megfelelni.

Van egy másik lehetőség is, amely főleg a kisebb mennyiségű, de magasabb minőségű borokat készítő borászatok számára lehet érdekes: az importőrök az éttermek felé közvetlenül értékesíthetnek, ahhoz nem kell az állami cég köztes szereplőként, ehhez viszont érdemes megnyerni a svéd sommelier-k és a média figyelmét, csak így kelthetik fel az éttermek érdeklődését.

A harmadik lehetőség az internetes kereskedelem, ami egyre inkább növekedni fog. Már ma is van olyan hazai webshop, amely Svédországba is értékesít, itt tehát csak az a feladat, hogy erről a svéd borkedvelők is tudomást szerezzenek.

Svédország tehát izgalmas piac, de a meghódításához, mint minden piac esetében türelem kell – és a türelem itt sok-sok babért, jobban mondva svéd koronát terem.

Szerző: Németh Ágnes