A magyarság életben maradásában kulcsszereplő a sertés

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a világpiaci változások nehéz helyzetbe hozták a sertéságazatot is, hiszen az alacsony felvásárlási árak magas költségekkel párosulnak. Ebben a helyzetben a minisztérium célja, hogy az állattartók életképességét, és versenyképességét javítsa, likviditási helyzetét támogassa. A kormányzat ezért integrált módon, több beavatkozási ponton tett intézkedéseket a termékpálya hatékony működési feltételeinek biztosítása érdekében. Ezek az állatjóléti támogatások, kártalanítások, krízisbiztosítási rendszer bevezetése minden ágazat, közöttük a sertéságazat számára is, a 2020. évi egyszeri válságtámogatások, és a támogatott hitelkonstrukciók. A 100%-ban hazai forrásból megvalósuló állatjóléti támogatások biztosítják, hogy az állatok jó körülmények között, kiváló takarmányozási és tartási feltételek mellett kerülnek felnevelésre, valamint kiszámítható forrást jelentetnek a sertéstartó gazdák számára. 2021 decemberében a kormányzat egy 100%-ban kamat- és költségtámogatott hitelprogramot vezetett be, február végéig pedig újra lehet jelentkezni a mezőgazdasági szereplőknek a krízisbiztosítási rendszer által nyújtott programba is. Tarpataki Tamás elmondta, az elmúlt években a kampányoknak is köszönhetően a sertéshúst vissza tudták helyezni a magyar családok asztalára, annak méltó, tradicionális helyére, az egy főre jutó fogyasztás már meghaladja a 33 kg/év mennyiséget. Az ágazat szereplőinek támogatásán felül az Agrárminisztérium az Agrármarketing Centrum megvalósításában minden évben marketing kampányokat is támogat a sertéságazatban, mintegy 200 millió forint értékben, annak érdekében, hogy ösztönözze a belföldi sertéshús fogyasztást és növelje a fogyasztók tudatosságát a vásárlások során.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese elmondta, ugyan a sertéshús fogyasztása egészen a római korig nyúlik vissza, a magyarság és a sertéshús fogyasztásának története a török hódoltság idején forrt össze igazán. Nem túlzás azt mondani, hogy népünk túlélésének egyetlen záloga abban az időben a törökök által vallási okokból mellőzött sertéshús volt. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen a világpiaci változások a termelést az önköltségi ár alá csökkentették. A tudatos vásárlást az idén tizedik éve megvalósuló fogyasztásösztönző kampány mellett a húspultban a származási helyet jelölő zászlók és kiírás is segíti. A magyar sertéshús továbbra is biztonságos, a sertéshús fogyasztása annak beltartalmi értékei miatt különösen fontos az emberi szervezet számára, hiszen számos ásványi anyagot (pl. vas, kálium, cink és kalcium), vitamint (B1, B2, B6 és B12 vitamin), illetve olyan esszenciális aminosavakat és zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani, így azokat a táplálkozással kell bevinnünk. A farsangi sertéskampányban külön felhívják a figyelmet a prémium minőségű mangalicahús kiváló élettani hatásaira is. A most induló fogyasztásösztönző médiakampány online és print formában lesz elérhető, PR cikkekkel, online hirdetésekkel, kóstoltatással és influencer együttműködésekkel is találkozhatnak egészen a nagyböjt kezdetéig. Emellett egy edukációs rövidfilm is készül Rákóczi Feri műsorvezető közreműködésével, amely a mangalicafarmokat, a feldolgozás folyamatát és a késztermékeket mutatja be.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta, a mangalica a hagyományos sertés piacához képest mind tenyésztésben és termelésben, mind értékesítés tekintetében önálló és független, hiszen ezek a prémium termékek a piaci nehézségek ellenére is válságállónak bizonyulnak. Jelenleg a hazai állományban 9500 tenyészkoca van. A jóval hosszabb tenyésztési idő alatt a mangalica márványozott, krémes, fehér zsírfoltokkal barázdált lesz; textúrája, zsírja lágy, amely gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a fajta megőrzéséért felelős állami szervekkel és az Agrármarketing Centrummal közösen új európai és belföldi piacokat épített ki. A szerteágazóbb piaccal, és megerősített vírusvédelemmel felvértezett mangalica szektort talált. A piacok újabb közösségi marketingkampánnyal történő megmentése, sőt fejlesztése, az éttermi vevők termelői piacokra, élelmiszerboltokba való átterelése, a belföldi fogyasztás határozott bővítése, az elmúlt 3 évben felépített több tucat európai ország piaca mellé a most újrainduló japán piac együttesen tartja működésben a kis méretre és kézműves feldolgozásra alapuló mangalica szektort. A mangalica-sertés a magyar vidék, a magyar gazdák sertése, mely megmentése és megtartása az állami szervek és magángazdaságok együttműködésében valósul meg.

Rákóczi Ferenc műsorvezető a sertés- és mangalicakampány együttműködő partnereként hangsúlyozta, az elmúlt évek gasztronómiai robbanásának egyik kulcsszereplője a mangalica. Végre elérkezett az az idő, amikor egyre többen ismerik fel a hazai termékek fogyasztásának fontosságát. A mangalica esetében lényeges tényező maga a fajta, fontos a ridegtartás, makkoltatás, de nagyon fontos maga az ember is, aki megfelelő elhivatottsággal, szeretettel foglalkozik a jószággal és ugyanígy elengedhetetlen a hozzáértő szakács, mert a mangalica hús sokkal több, mint egy, a táplálkozásunk részét képző hús. Különleges ízvilága, semmivel össze nem téveszthető állaga joggal emeli a csúcsgasztronómia sorába.