Fontos, hogy fennmaradjon az uniós támogatás

Az agrárium a magyar gazdaság húzóágazata lett az elmúlt években, tavaly a 2 százalékos GDP-növekedésből 0,6 százalékpontot a mezőgazdaság teljesítménye adott, jóllehet a teljes gazdaságon belül csak 4 százalékot tesz ki az agrárium – mondta el az OMÉK csütörtöki napján megtartott szakmai rendezvényen Czerván György. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára előadásában kifejtette: bár a tavalyi rekordévet a növénytermesztésben nem sikerül idén megugorni, a visszaesés nem lesz drámai mértékű. Összességében a mezőgazdaság évek óta növekvő kibocsátást könyvel el, és a piaci zavarok dacára az állattenyésztés is bővülni tudott.

Külön jó eredmény, hogy a jelenleg évente 8 milliárd euró körüli agrárexport is javul, ráadásul az ebből egyébként is jelentős 3-3,5 milliárd eurós aktívum ötödével bővült. A növekmény leginkább a gabonaféléknek köszönhető, de nőtt a tejtermékek exportja, és a GMO-mentes szója döntő része is külföldre megy.

Bár a mezőgazdasági termelés szerkezete nem változott lényegesen, a jövőben más változásokra fel kell készülni.

Az ökológiai fókuszterületek közül több típusban, így például a nitrogénmegkötő növényeknél, az ökológiai szempontból fontos másodvetéseknél, és egyéb területeken tilos lesz növényvédőszereket használni. Ez számos hazai területet érint majd, és különösen a szója termelésére lesz hatással. Az államtitkár a szabályozást életszerűtlennek nevezte.

Czerván György kitért a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni sorsára is. Mint elmondta: ezen a téren egyelőre nincs konkrétum, de Magyarországnak nem érdeke a rendszer radikális átalakítása, hiszen az ország az uniós támogatásokból agrárkibocsátását meghaladó mértékben részesül. A Közös Agrárpolitika uniós forrásai jelentik a Magyarországra érkező pénzek több mint 36 százalékát, ezért fontos, hogy ez a rendszer fennmaradjon – jelentette ki az államtitkár, aki szerint a zöld szempontok ugyanakkor felerősödnek majd 2020 után.