A „piac konyhája” konferencia – az egymásra találás kezdete

A rendezvény a szakácsok, vendéglősök, illetve a minőségi termékeket előállító termelők közötti kapcsolatépítést támogatása érdekében, pozitív példákon keresztül mutatta be a termékek ideális útját a termelőtől az éttermekig, hogy a hazai alapanyagok állandóan jelen lehessenek az étlapokon.

„Hazánkban újszerű és már születésének pillanatában rendkívül népszerű kezdeményezés indult útjára” – mondta köszöntőjében Daróczi László, az AMC ügyvezetője, hangsúlyozva, hogy azok az országok, amelyek e területen sikeresebbek, nem rendelkeznek jobb alapanyagokkal, adottságokkal, sőt nem is szorgalmasabbak, egyben jobbak csupán: az összefogás képességében, egymás támogatásában.

„Akik nálunk eredményesebbek, erősek a saját regionális értékeik, hagyományaik megbecsülésében, tiszteletében, éltetésében és továbbadásában” – tette hozzá az AMC ügyvezetője, aki beszélt arról is, hogy munkatársainak külföldi tapasztalatai szerint más országok sikerének kulcsa az, hogy ők mindannyian tisztán látják: ha nem egymást támogatják az agrár és az élelmiszerágazat szereplői, akkor annak mindenki kárát látja.

„Nem másra várnak, hanem kezükbe veszik életüket, munkájukkal sorsuk irányítását, ezt a magatartásmódot és cselekvési mintát azonban el lehet lesni tőlük, meg lehet tanulni” – hangoztatta Daróczi László, jelezve, hogy a „piac konyhája” konferencia újszerűségével, hatékony hátteret teremt a kapcsolatok elmélyüléséhez, hiszen a Magyar Konyha több éve tartó gasztro-kultúrát éltető tevékenysége, a SVÉT projekt alulról jövő kezdeményezésével közösen az összefogás, az érték és érdekképviselet erősödése, a kapcsolatépítés, tenni akarás kibontakoztatása terén tett fontos lépés.

Ruprecht László a 2012-ben megalapított SVÉT részéről arról beszélt, hogy a regionális konyha hazákban 100 éve halódik. Miközben az osztrák, francia, olasz gasztronómia régióiból építkezik nálunk a csúcsgasztronómiai eredményeink nem a tradicionális értékeinkből, helyi alapanyagainkból építkeznek, pedig az adottságaink kiválóak.

Sándor Tamás kistermelő (a mónosbéli Bükki Sajtmanufaktúra képviseletében) életéről mesélve azt mondta: óriási lemaradást kell rohamléptekben behoznunk és bár vannak olyan termelőink, aki kiváló minőségben, valóban egyedi termékekkel vannak kint a piacon, mégis gyerekcipőben jár nálunk az a gondolkodás, hogy a helyi termékek felhasználásával - miközben csökkenthető ökológiai lábnyomunk - frissebb, jobb alapanyagokhoz juthatunk.

Sáfrány László (Sáfrány Bt.) hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar füstölt pisztráng sikerét a vendéglátó és szállodai szakma érdeklődése hozta meg, ami kizárólag a személyes kapcsolatok eredményeként született. A „füstölt pisztráng útja általuk gördült” – mondta Sáfrány, hangsúlyozva, hogy látnunk kell azonban azt is, hogy miközben számtalan értékes magyar nyersanyag létezik, amelynek külföldön már szobrot is állítottak, mi nem becsüljük meg eléggé értékeinket.

Balogh-Nagy Erzsébet (a Keleméri Farmtól) a hazai báránytenyésztés titkaiba avatta be a közönséget, kiemelve, hogy az állattenyésztésben, ha van jó termőterület, jó állatállomány és a tenyésztéshez szükséges szaktudás, szuper lesz a minőség is.

Debreczeny Balázs (az én piacom) a jó alapanyagok felkutatásának küzdelmeiről és logisztikai problémáiról szólt, gyakori problémaként jelezve: hogyha van jó termék, nincs kellő mennyiség, viszont ahol van elegendő mennyiség ott meg sajnos sokszor a minőség nem üti meg a kellő mércét. Elhangzott: a megbízhatósági, minőségi kritériumoknak megfelelő termelő háttér felkutatása, megteremtése - minden körzetben - fontos pont a sikerhez.

Pecznyik Béla (biotermelő) uniós forrásokból építkező gazdaságáról, a vérvonal jelentőségéről és a gondos gazdai szemléletről mesélt.

Csapody Balázs (a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa) nemzetközi tapasztalatait taglalva mondta: mi egy jóízű országban élünk, kiaknázatlan lehetőségekkel, amelyeknek felélesztéséhez még sok olyan rendezvényre van szükség, mint a „piac konyhája”, vagy a Pannon Gasztronómiai Akadémia.

A rendezvényen, amelyet az AMC mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is támogatott, a 2017 Magyar Konyha Termelői Díjakat Lévai Anikó, a magazin szerkesztőbizottságának elnöke és Vinkó József főszerkesztő adta át a nyerteseknek. Az immáron harmadik alkalommal megrendezett díjátadón elismerésben részesült a jövőre 100 esztendős szigetszentmiklósi Szabó Hengermalom, a Létavértes határában található Heit Torma és a sümegi sajtjairól híres Kalla Kft.

A díjazottoknak ezúton is gratulálunk.