A megporzás évének nyilvánította 2019-et az agrárminiszter

2019.04.30.

A „beporzók évének” nyilvánította a 2019-es évet Nagy István agrárminiszter, amellyel többek között a tömeges méhpusztulást akadályozná meg a szaktárca – hangzott el a Méhek Napja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón.

Az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szervezésében megvalósuló eseményen az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség és az OMME stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek, ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1994-ben nyilvánította április 30-át a Méhek Napjává.  Az ebből az alkalomból szervezett sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: az Agrárminisztérium komolyan veszi a növénytermesztők tevékenységének fokozott ellenőrzését az idei szezonban. Ennek egyik kiemelt projektje, hogy a NÉBIH és az OMME között létrejött együttműködés alapján a hatóság szakemberei mintákat vesznek a gazdálkodók által kezelt szántóföldi növényekből, valamint idén először a gazdák permet-tartályából is.

A miniszter a 2019-es évet a „beporzók évének” nyilvánította, ennek érdekében a tárcavezető szerint számos intézkedést vezettek be. „Megvalósult a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzése is. Ezt a célt szolgálja, hogy az Agrárminisztérium kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját.”   

Nagy István kiemelte: „Örömteli hír, hogy az új Közös Agrárpolitika lehetőséget biztosít a méheket védő gazdálkodási gyakorlatok mind szélesebb körű alkalmazására. A tárca kidolgozta a méhcsaládok egészségügyi kondíciójának megőrzését elősegítő mezőgazdasági csekély összegű támogatási konstrukciót. A 2019. évben nyújtható támogatás keretösszege 600 millió forint. Terveink szerint a nyár folyamán lehet majd a kérelmeket benyújtani várható újításként elektronikus úton, ennek során méhcsaládonként 500 Ft-os támogatást igényelhet minden OMME tagsággal rendelkező méhész.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta: a marketingcég legtöbbször különböző agrár- és élelmiszeripari cégek termékeit népszerűsíti kampányok, kül- és belföldi kiállítások segítségével. Ennek során a méz fogyasztás ösztönzése érdekében 2018-ban folytatott három hónapos kampányt az AMC, melyet idén is megismételnek. Az ágazat kiemelt szerepet kap majd a 2019. szeptemberében megrendezendő 79. OMÉK-on is. A sajtótájékoztatón ezúttal nem a méz, hanem annak „előállítója”, a méh került a fókuszba. „A méhek védelme össztársadalmi érdek. Az Európai Unión belül Magyarországon van a legnagyobb méhsűrűség, mivel egy négyzetkilométeren 12 méhcsalád él. A méhek, mint megporzó rovarok földi ökoszisztémánk meghatározó fontosságú élőlényei” - emelte ki Ondré Péter. Az ügyvezető hozzátette: „A méhek nélkül nem teremne sokunk kedvelt gyümölcse, például a málna, az eper, a dinnye, de nem sorakoznának nagymamánk spájzának polcain a cseresznye-, meggy-, barack-befőttek sem.”

Erdős Norbert európai parlamenti képviselő, a Méz-jelentés beterjesztője beszédében kitért arra: A tavaly márciusban megszavazott Méhészeti Jelentés/Mézjelentés az EU előtt álló feladatokat határozza meg, a méhek védelme és megőrzése, valamint a mézminőség biztosítása terén. Örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság belevette ezeket az ajánlásokat a jövő évi uniós agrárpolitikájáról szóló javaslatába. Komoly magyar siker például, hogy az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot a Bizottság és a Parlament, de elértük a méhészeket segítő, támogatott intézkedések jelentős bővítését, az 50 % -os uniós társfinanszírozási arány 75 %-ra történő növelését, valamint az importmézek jobb ellenőrzését biztosító uniós fogalmak, mint a méz, méhviasz vagy méhpempő megalkotását. A mostani együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a méhészeti ágazat Magyarországon is a politika középpontjába kerüljön.

Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja arról beszélt, hogy a kormányzat szerint közös cél, hogy a méhészek érdekei érvényesüljenek. „Ennek egyik letéteményese az a stratégiai együttműködési megállapodás, melynek értelmében a Kormány anyagi forrással is segíti a méhészeket, elismerve a mézelő méhek megporzó munkáját – hangsúlyozta.

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta:Napjainkban a méh a jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek”. A szakember hozzátette: „Hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.”  

A sajtótájékoztató záróakkordjaként Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott és Bross Péter, az OMME elnöke aláírta a stratégiai együttműködési megállapodást, mely szerint kulcsfontosságú ágazatként tekintenek a méhészetre.

Méhek Napja

1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első alkalommal szervezte meg április 30-án a Méhek Napja rendezvényt. Az esemény célja az volt, hogy a tavaszi zsongás idején felhívják a figyelmet a szorgos kis rovarokra, a méhekre.

A 25 évvel ezelőtti környezetei állapothoz képest mára tovább romlott a helyzet a méhek és minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nem csak hazánkban, hanem Európában és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen! A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától. A méhek közvetlenül 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét is „előállítják”. Kevesen tudják, de a kávé, kakaó, a legtöbb, más állatfajok takarmányozására szánt növények (pl. lucerna, here-félék) megporzása méhek nélkül nem jönne létre. De öltözködésünk is hiányos lenne, hiszen a gyapot sem hoz termést a méhek munkája nélkül. Hiányuk már kézzel fogható jelenség egyes területeken: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd eurót költ a mesterséges megporzás támogatására! Minden harmadik falat étel napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető!

Hazánk méhészete számokban

Magyarországon körülbelül 20 ezren foglalkoznak méhtartással, ők összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak.  Az Európai Unióban hazánkban a legmagasabb az un. méhsűrűség: 12 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Átlagos évben 25-28 ezer tonna mézet termelünk, amely 10%-a az EU méztermésének. E termés nagy részét (kb. 2/3-át) a világ minden részére exportáljuk, fő felvevő piacaink: Olaszország, Németország, Franciaország. A hazai mézfogyasztás az uniós átlag alatti, évente fejenként kb. 0,8 kg. Fő mézfajtáink az akácméz és a vegyes virágméz. Kisebb mennyiségben ugyanakkor számos mézfajta megtalálható a termelők standjain, mint pl. a repceméz, napraforgóméz, hársméz, selyemkóróméz, gesztenyeméz vagy a mézharmat. Hazánkban az őshonos Pannon méh van jelen, amely szelídségéről és szorgalmáról híres.

vissza