Magyarország, mint élelmiszerexportőr

2016.02.24.

A fogyasztói felmérések mind a belpiacon, mind a nemzetközi piacokon azt mutatják, hogy a vásárlások során egyre fontosabb, hogy jó (vagy különleges) minőségű terméket válasszunk. A felmérések szerint a fogyasztók leginkább a földrajzi származás, az előállítás körülményei és a termék élelmiszerbiztonsági megfelelőségének tulajdonítanak jelentőséget. Ma már egyre keresettebbek az ökológiai gazdálkodásból származó termékek is.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára az exportpiacokon a jó vagy a kiváló minőségű, a feldolgozottság és az ökológiai származás szempontjából pedig a tanúsított termékek jelenthetnek kitörést. A minőség tanúsítására a nemzetközileg ismert márkanevek (pl. Tokaji, Pick) mellett – akár a belpiacon –, az árujelzők és egyéb védjegyek szolgálnak. A közösségi agrármarketing feladata tehát a külpiacon is az, hogy népszerűsítse és segítse a különféle minősítő rendszerekhez (pl. eredet, tanúsító, ökológiai) történő csatlakozást a piaci szereplők körében, illetve segítse és ösztönözze a védjegyhasználatot.

A védjegyek mellett a közösségi marketing szempontjából az országimázsnak és az élelmiszeripar és országimázs egymásra hatásának is fontos szerepe van. A külpiacra irányuló közösségi agrármarketing tevékenység eszközeinek bővítése céljából kiemelten kell foglalkozni az Európai Unió erre irányuló politikájával és támogatásaival. Az EU-s országok, illetve a harmadik országok piacaira irányuló közösségi agrármarketing tevékenység tervezése során fontos figyelembe venni az EU promóciós rendelet változásait és szabályait is.

vissza