A magyar élelmiszeriparról

2016.02.24.

Az élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentőségét tágabban kell értelmezni annál, hogy pusztán a GDP termelésből történő részesedése alapján határozzuk meg. Éppen ezért a kormányzat élelmiszeripari fejlesztési eredményeihez a közösségi marketing eszközeivel, valamint megfelelő értékesítés-ösztönző programokkal szükséges hozzájárulni. Ennek során elsősorban a hazai lakosság hazai élelmiszerekkel való ellátására, és - a külpiaci versenyképesség fokozásával -, az export növelésére törekszünk.

A fenti törekvés azért is lényeges, mert az élelmiszeripar volumene 2004 és 2013 között 11 százalékkal esett vissza, és a belföldi értékesítés volumenváltozása ennél is nagyobb mértékben, 26 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen állapot kialakulásához számos tényező vezetett: pl. a kiskereskedelmi láncok árleszorító hatása, a hitelhez jutás nehézségei, a fejlesztési támogatások hiánya, az adminisztratív terhek, stb. Éppen ezért a közösségi agrármarketingnek két fontos tényezőt kell figyelembe vennie a tervezés során:

Egyrészt, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektorra jellemzőek a horizontális és vertikális együttműködés hiányosságai.

Másrészt, - mivel a kilencvenes években végrehajtott élelmiszeripari privatizáció figyelmen kívül hagyta az ágazat nemzeti élelmiszer ellátás-biztonságban betöltött szerepét -, a mezőgazdaság nagymértékben kiszolgáltatottá vált a globális piaci versenynek.

A fentiek kiküszöbölése azért is szükséges, mert hazánknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a magyar lakosság ellátása alapvetően magyar termékekkel történjen. Magyarország jelenleg mintegy 120%-os önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből. Ez a szint termelési potenciálunk ésszerű és fenntartható fejlesztésével mintegy 150%-ra növelhető.

 

MAGYARORSZÁG, MINT ÉLELMISZEREXPORTŐR

A fogyasztói felmérések mind a belpiacon, mind a nemzetközi piacokon azt mutatják, hogy a vásárlások során egyre fontosabb, hogy jó (vagy különleges) minőségű terméket válasszunk. A felmérések szerint a fogyasztók leginkább a földrajzi származás, az előállítás körülményei és a termék élelmiszerbiztonsági megfelelőségének tulajdonítanak jelentőséget. Ma már egyre keresettebbek az ökológiai gazdálkodásból származó termékek is.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára az exportpiacokon a jó vagy a kiváló minőségű, a feldolgozottság és az ökológiai származás szempontjából pedig a tanúsított termékek jelenthetnek kitörést. A minőség tanúsítására a nemzetközileg ismert márkanevek (pl. Tokaji, Pick) mellett – akár a belpiacon –, az árujelzők és egyéb védjegyek szolgálnak. A közösségi agrármarketing feladata tehát a külpiacon is az, hogy népszerűsítse és segítse a különféle minősítő rendszerekhez (pl. eredet, tanúsító, ökológiai) történő csatlakozást a piaci szereplők körében, illetve segítse és ösztönözze a védjegyhasználatot.

 

A védjegyek mellett a közösségi marketing szempontjából az országimázsnak és az élelmiszeripar és országimázs egymásra hatásának is fontos szerepe van. A külpiacra irányuló közösségi agrármarketing tevékenység eszközeinek bővítése céljából kiemelten kell foglalkozni az Európai Unió erre irányuló politikájával és támogatásaival. Az EU-s országok, illetve a harmadik országok piacaira irányuló közösségi agrármarketing tevékenység tervezése során fontos figyelembe venni az EU promóciós rendelet változásait és szabályait is.

 

TENDENCIÁK A MAGYAR ÉLELMISZERIPARBAN

Az élelmiszeripar nemzetgazdasági szerepével kapcsolatban két tendenciát érdemes kiemelni, mert ezek a közösségi agrármarketing tevékenység tervezése és kivitelezése szempontjából is meghatározóak: az egyik az élelmiszeripari feldolgozás és hozzáadott érték, a másik a hazai élelmiszeripari kkv szektor szerepének kérdése. Tekintettel az ágazat élelmezésbiztonságban betöltött szerepére, valamit arra, hogy ez a szektor a mezőgazdasági alapanyag termelés legnagyobb felvevő piaca, az élelmiszer-feldogozás stratégiai jelentőségű ágazat.

Magyarországon a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók kölcsönösen egymásra vannak utalva. A mezőgazdasági termékeink kétharmada feldolgozott formában hasznosul, az élelmiszer-feldolgozók versenyben maradásához pedig nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaság megfelelő mennyiségben, minőségben, megbízható partnerként biztosítsa az alapanyagot. A közösségi agrármarketing feladata ennek kapcsán, hogy valamennyi vállalkozás-méret esetében népszerűsítse a minőségi szemléletet, és ösztönözze az élelmiszeripari alapanyagok értékének növelését azzal, hogy a minél magasabb feldolgozottságú és minőségű áruk piacra jutását segíti elő.

A magyar élelmiszeripar a feldolgozóipari ágazatok között a második legnagyobb foglalkoztató, ám a foglalkoztatottak száma évről-évre csökken. Ezért a vidéki munkahelyek megőrzésében is nagy szerepe van az ágazat támogatásának. A hazai előállítású nyersanyagok itthoni feldolgozása azért is lényeges, mert hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához és növeléséhez. Ezen kívül fontos szempont még a közösségi agrármarketing tevékenységek tervezése és végrehajtása során, hogy azok előnyeiből ne csak a nagyobb vállalatok, hanem a kkv szektor szereplői is profitáljanak. A családi vállalkozások, kistermelők, mikro-, kis- és középvállalkozások ugyanis kiemelt szerepet játszanak a vidék munkahelymegtartó képességében, valamint a lakosság egészséges élelmiszerekkel történő ellátásában, hiszen az általuk helyben megtermelt mezőgazdasági alapanyagok hagyományosan jó minőségűek.

A MAGYAR ÉLELMISZEREXPORT HELYZETE

A magyar élelmiszeripar teljesítménye az utóbbi években pozitív képet mutatott, hiszen mind a termelés, mind az értékesítés javult a gazdasági válság okozta visszaesést követően. Ez a kedvező folyamat elsősorban az export bővülésének köszönhető. Az export árbevétel folyó áron 2004 és 2012 között több mint a duplájára nőtt.

Az exportszerkezetben az EU csatlakozás után következett be markáns változás. A kivitel növekedése a termékek feldolgozottsága szempontjából mind a három fontos termékcsoportnál - a mezőgazdasági alapanyag termelésben, és az elsődleges és másodlagos feldolgozásban – is kimutatható. A mezőgazdasági alapanyag termékek exportjának növekedése messze meghaladja a feldolgozott termékekét. A feldolgozott termékek aránya az élelmiszergazdasági kivitelből összességében 60 százalék körüli, ugyanez az EU tagországaiban 77 százalékot tesz ki. A kivitel erősödését az import egyidejű és dinamikusabb emelkedése kísérte.

Magyarország nemzeti érdeke, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar – a magyar lakosság ellátását követően – a hazai szükségletet meghaladó élelmiszerek exportjával javítsa a nemzetgazdaság helyzetét. A belpiaci értékesítést követően a második legfontosabb terület az olyan exportpiaci célok meghatározása, amelyek a nagyobb hozzáadott értékű és a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítését ösztönzik és segítik.

A közösségi agrármarketing által elérendő célok közé tartozik, hogy növeljük a magyar áruk minőségét és feldolgozottságát, (vagyis versenyképességét), a megkülönböztethetőséget (pl. védjegyek), valamint a piaci helyzet erősítését. A magyar élelmiszeripar számára nem a mennyiség, hanem a minőség jelenti a kitörési pontot a célpiacokon. Ez azt jelenti, hogy egyfelől a hagyományos, a származási helyre jellemző (hungarikum) termékekre, valamint az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre kell koncentrálni a külpiaci értékesítés során. Szintén fontos szempont a külföldön (EU-ban és harmadik országokban) is ismert minősítő rendszerek megfelelő használata.

vissza