Az agrárium digitalizációja nem csupán lehetőség, gazdasági szükségszerűség is

2018.10.17.

Óriási kihívásokkal szembesül az emberiség 2050-re. Már látszik az a folyamat, amelynek eredményeként a mezőgazdasági, élelmiszeripari erőforrásaink tárháza csökken, szikesednek a földek, fogynak a vízkészlet, miközben a Föld lakosságának élelmiszerigénye növekszik.

Ezért a jövőben jóval kisebb erőforrásokból jóval több embert kell majd ellátnunk, ezt pedig csak akkor tudjuk megtenni, ha a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart hatékonyabbá tesszük, digitalizáljuk” – közölte a Karc FM Spájz című műsorában Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója.

Elhangzott: látványos és korábban a sci-fi filmekben látott, futurisztikus képekre emlékeztetnek minket a GPS által vezérelt kombájnok, vagy a programok mentén, automatán permetező drónok, de jelenünkben vannak a digitalizációnak, a precíziós gazdálkodás megerősödésének kevésbé látványos jelei is, ilyenek például a mezgazdaságban megjelenő adatbázisok, amely a földművelést és a gazdálkodást jóval hatékonyabbá teszik.

Egyes gazdaságokban talaj, növénytani és olyan növényvédelmi vizsgálatok zajlanak, amelyek alapján az input anyagok, a növényvédő szerek, a műtrágya már precíziósan a különféle blokkokon belüli elvárásoknak megfelelően juttatható ki – mondta Ondré Péter, felhívva a figyelmet azokra a  hozamtérképekre, amelyek alapján a kombájnok már pontosan, az egyes blokkhányadok termőképességének megfelelően tudják adagolni az input anyagokat, így jóval kisebb anyag felhasználással, célzottan, jóval hatékonyabb termelést érnek el.

Az AMC vezetője kiemelte, hogy ez a folyamat hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz is, hiszen a kevesebb anyag kijuttatás kevésbé terheli a termőföldet, vagyis a környezeti károkozás jóval kevesebb, mint 30-40 évvel ezelőtt.

„A digitalizáció lehetőség, de emellett kihívás is, mert a világ körülöttünk modernizálódik és ezekre a folyamatokra a magyar mezőgazdaságnak is rá kell tudnia csatlakoznia” – tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy ehhez nem csak tőke kell, hanem olyan tudás is, amely bizonyos esetekben a mezőgazdasági üzemek egy részénél most még hiányzik.

„Szükség van arra, hogy a fiatalokat a magyar mezőgazdaságba munkavállalóként is betereljük, elmondjuk nekik, hogy ez egy trendi szakma, már nem a gumicsizmáról, hanem a precíz, modern eszközökről szól, amelyekhez a jövedelmi viszonyok a következő években is biztosítottak” – húzta alá az AMC ügyvezető igazgatója, aki kitért arra is, hogy ennek érdekében a fiataloknak két dolgot kell elmondani. „Egyrészt beszélnünk kell arról, hogy trendi, megbecsült és jól vállalható szakma a jövő mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozni, másrészt pedig, hogy azok a jövedelmi viszonyok, amit ők elvárnak, az itt elérhető, ha ezt a pályát választják akkor biztos, hogy az ő munkájukra mindig igény lesz, mert enni azt kell.” – szögezte le Ondré Péter.

Az AMC ezért idén, november 20-án a fiatalok megszólítására konferenciát szervez, ahol a fiatalokkal az agrárdigitalizáció és a jövő mezőgazdaságának perspektíváit ismertetik. A rendezvényen a tervek szerint a munkáltatók, a nagy mezőgazdasági üzemek vezetői is felszólalnak és elmondják, hogy a fiataloknak milyen életpályát tudnak nyújtani.

„Egészen biztos vagyok abban, hogy ezeknek az üzeneteknek óriási ereje lesz – jelentette ki Ondré Péter, azt taglalva, hogy egy közel 300 hektáros üzemméretnél már biztosíthatóak az olyan szakemberek, mint például a növénymérnökök, növényorvosok, informatikusok, vagy azok a mezőgazdasági gépészek, aki ezeket a modern eszközöket el tudja irányítani, mert az üzemméret okán már ők is meg tudják találni számításaikat.”

Ha egy fiatal a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban kis üzemben, a saját szorgalmára, kreativitására és erőforrásaira támaszkodva szeretne sikert elérni, akkor azokban az alternatív termékpályákban érdemes gondolkodni, mint a magas hozzáadott értékű, kiváló minőségű kézműves termékek piaca, amire van fogékony - megfelelő vásárlóerővel bíró - fogyasztói közösség, amely ezeket a termékeket vidéken keresi – jelezte Ondré Péter példaként a kézműves pálinkát, a levendulaszörpöt és az erdei mézet említve olyan termékként, amelyeket a vidék Magyarországára látogató turisták rendre keresnek. 

Az interjúban Ondré Péter hangot adott azon véleményének is, hogy az agrárium digitalizációja nem csak költség, hanem gazdasági szükségszerűség is: „munkaerő hiány van szinte az ország minden munkaerőpiaci szegletében, így a mezőgazdaságban is hatványozottan; jelenleg a mezőgazdasági üzemekből közel 3000 informatikát és mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő tervező, üzemeltető szakember hiányzik és a tendencia a kevesebb, de magasabban képzett, nagyobb tudással bíró szakembereknek kedvez, akikkel a precíziós gazdálkodás komoly megtakarításokat is realizál.”

Az interjú teljes anyag itt meghallgatható 40:43-tól

vissza